Azt már mindenki tudja, hogy a menyasszonyi ruha kiválasztása a nők számára nem egy öt perces feladat. Mindenkinek megvannak a vágyai azzal kapcsolatban, hogy a nagy napon milyen ruhát szeretne viselni. A design természetesen ebben a témában is elengedhetetlen, fontos, hogy néz ki a ruha, és emiatt aztán végképp rengeteget válogatnak a nők. Persze vannak kivételek, és akad olyan hölgyemény is, aki akár pár nap alatt megtalálja azt a ruhát, ami a legmegfelelőbb a számára, de vannak olyanok is, akik akár hónapokig keresgélnek.
Szerintem rengeteg hasonló ruhát lehet találni a menyasszonyi ruhás boltokban, ez is olyan lehet, mint a divatcikkek, hogy sok hasonlót lehet találni a boltokban, maximum az áruk változó. A menyasszonyi ruha amúgy is a nők életében egy fontos dolognak számít, hiszen amúgy is nekünk az egyik legnagyobb dilemmát mindig az okozza, hogy mit vegyünk fel, ezt ugyebár mindenki tudja, nem véletlenül akadnak ki sokszor a férfiak, amikor a nőknek el kell készülniük és órákat kell rájuk várni.
De minden hölgy dédelget egy álmot a fejében arról, hogy milyen menyasszonyi ruha lesz rajta az esküvőjén. Nekem őszintén szólva, még nincs erről semmilyen kép a fejemben, az egyetlen dolog, amiben biztos vagyok az az, hogy a ruhámnak csillognia kell, amennyire csak lehet. Amikor a szalagavatómra kerestem ruhát, akkor sem volt semmilyen vágyam, mert fogalmam nem volt róla, hogy pontosan mit is akarok. És akkora szerencsém volt, hogy rögtön az első ruha jó volt, amit felpróbáltam. Nem is kértem másikat, első látásra szerelem volt, ráadásul tökéletesen csillogott az is. Imádtam. Remélem, ha egyszer oda jutok, hogy menyasszonyi ruhákat kell próbálgatnom, akkor én is hamar megtalálom a tökéletes ruhát és nem kell hetekig vagy akár hónapokig keresgélni. Mert ilyenről is hallottam már, hogy valaki hónapokig keresett, mert egy ruha sem tetszett neki, amit próbált.
Néha ilyenkor viszont azon gondolkozom, hogy ha a ruhaválasztás ilyen komplikált nekik és ennyi ideig tart, akkor a többi dolgot, ami az esküvővel kapcsolatos, azt mennyi idő alatt és hogyan intézik el? Ráadásul mindig azon csodálkozom, ahogy hallgatom akár ismerősöktől, akár a tévében, a műsorokban, hogy ki mennyire lesz stresszes a szervezéstől, hogy hogyan tudnak valamire ennyire ráfeszülni. Értem én, hogy esküvő, én is szeretnék majd férjhez menni, de tudom, hogy ha egyszer ott fogok majd tartani, akkor elegendő időt hagyunk majd magunknak ahhoz, hogy mindent szépen és rendezetten meg tudjunk szervezni és ne kelljen mindennel kapkodni.
A szüleim, amikor összeházasodtak, egy gyönyörű szép helyen, kint a szabadban tartották az esküvőt, és csak azokat hívták meg, akik közel álltak hozzájuk és megérdemelték, hogy ott legyenek. Nem akartam nagydolgot csapni ebből az egészből, nem azt akarták, hogy a nagyzolásról szóljon az egész, meg arról, hogy minden létező ember ott legyen. Azt akarták, hogy ez az ő napjuk legyen, és azzal akartak együtt ünnepelni, akik nekik fontosak. Én is így gondolom, nem szeretnék több száz embert meghívni az esküvőmre, nem szeretnék egy egész falunyi személyzetet odacsődíteni csak azért, hogy aztán a vendégeket kiszolgálják és a többi.
Anyukám menyasszonyi ruhája egyszerű volt, mégis nagyon elegáns és olyan volt, mintha rászabták volna. Én vele ellentétben szeretem a csillogást és azt, hogy ha bárki majd rám néz, akkor egy csillogó királykisasszonyt lásson bennem. Ha már amúgy sem hordhat az ember minden nap menyasszonyi ruhát, akkor legalább azon a napon had éljem ki magamat és legyen tele a ruhám csillogó kövekkel! Aztán ki tudja, lehet, hogy mire eljutok odáig, addigra már teljesen már elképzelésem lesz a menyasszonyi ruhámról. Nem lehet tudni, hogy mit hoz az élet, majd akkor kiderül.