Szerda délelőtt éppen az irodában ücsörögtünk, ki-ki elmélyülten a saját tervező- vagy íróasztala mögött. Igazából szobák, lakások látványtervének a szerkesztésével foglalkozunk többnyire. Szerződésben állunk egy dizájner bútorokat gyártó céggel, az alaptermékeik fent vannak a grafikai programunkban, azalapján tudnak választani a vevők, mi pedig segítünk a színek és egyéb kellékek megválasztásában: felszín, dekoratív festés, képek, ilyesmik.
Volt egy gyerekszobám, amivel kicsit megcsömörlöttem (a szülők úgy gondolták, nem sok, ha MINDEN rózsaszín), ezért hogy eltereljem a gondolataim, gondoltam, gyorsan utána nézek a pénzügyi lízingnek.
“A nyílt végű pénzügyi lízing kockázata, amiről még a szakértők is elfeledkeznek! Nahát, ezzel aztán biztos feldobod azt a gyerekszobát…” – ült fel az asztalomra Niki röhögve, miután beleolvasott a gépemen megnyitott weboldalba.
Elmagyaráztam neki, hogy a szüleim gondolkodnak céges autóbérlésben, és szeretnék utánajárni a kockázatoknak. Szerencsére találtam egy elég alapos weboldalt, ami részletesen bemutatja a nyílt végű pénzügyi lízinget, előnyeivel és hátrányaival együtt.
A nyílt végű pénzügyi lízing a leggyakrabban javasolt finanszírozási forma az autókereskedőknél. A pénzügyi lízingnek igazából 3 formája van, lehet operatív, más szóval tartós bérlet, zárt végű vagy pedig nyílt. Természetesen mindhárom verzió hivatalos, jogszabályok által pontosan körülhatárolt.
A nyílt végű lízing azonban felvet néhány kérdést adózás terén. Itt ugyanis nem előre eldöntött tény, hogy az adott gépjármű a lízing lejártakor a lízingbeadónál marad-e vagy sem. Míg az operatív lízingnél tudjuk, hogy a lízingbeadónál marad, zárt végűnél, hogy a lízingbevevőé lesz a tulajdonjog, addig nyílt végű lízing esetén ez nyitott kérdés, mert bár a lízingbevevőnek elővásárlási joga van, és vevőkijelölési, mégsincs konkrétan eldöntve a tulajdonjog kérdése.
A honlap először a nyílt végű lízing előnyeit sorolta fel. Mivel ez nem termékbeszerzésnek minősül, hanem szolgáltatásnak, ezért levonható az áfája, a zárt végű verzióval ellentétben. Az operatív lízinggel ellentétben pedig itt lehetőség van arra, hogy a szerződésben benne legyen, hogy a lízing végén a jármű a miénk marad. És itt maradványérték egy képzett érték, nem pedig a várható piaci, mint az operatívnál.
Mi is akkor a probléma, ha lehet így nevezni? Az, hogy termék, szolgáltatás csak piaci áron cserélhet gazdát. Bár a jogszabályok engedélyezik ezt nyílt végű lízing esetén, de azért kicsit ingoványos a talaj. A weboldal leírja, hogy ezzel nem riogatni akarnak senkit, de fontos, hogy mindenki tisztában legyen a szerződésével, és azzal is, hogy mit gondolhat róla a NAV.
A cikk mindenesetre nagyon tanulságos volt. El is küldtem a szüleimnek: A nyílt végű pénzügyi lízing kockázata, amiről még a szakértők is elfeledkeznek, hogy ők is tisztában legyenek mindennel.
Bár a szöveg nem volt száraz, világos és érthető volt, azért eltűnt a rózsaszín köd az agyamról, így visszatérhettem Barbi hercegnő birodalmába, hogy egy kis fehéret és vajszínt csempésszek az ijesztően rózsaszín falak közé.